2014. március 11.

Vadregényes Börzsöny

Rendhagyó túrán vettem részt a múlt hétvégén! A Budapest Kupás Sorrento-t cseréltem le egy, a www.turatars.com oldalon meghirdetett börzsönyi túrára. Nem bántam meg! A kép alatt olvasható a beszámolóm.


A találkozó hely a Nyugati pályaudvar pénztárcsarnoka volt. Mikor mindenki a megadott időben megérkezett – összesen nyolcan – felszálltunk a Szob felé tartó vonatra. Majd 40 perc utazás után megérkeztünk a túra kiindulópontjára: Nagymarosra. A vonatról leszállva az országos Kéktúra útvonalán, a Templom-völgyben gyalogolva hagytuk el a települést. Immár az erdőben sétálva a kidőlt fákat kerülgettük, az út is egyre kaptatósabb volt. Ahogy egyre magasabbra kapaszkodtunk, a fákon túl már látni lehetett a Duna csillogó vízét.


Közben az avarban már elő-előbújó hunyorok pirosló példányai mutatkoztak meg, melyekre egyik túratársunk hívta fel a figyelmünket, aki igen gazdag ismerettel rendelkezett ezen a téren. Immár a Szent Mihály-nyergen sétálva érintettünk egy kutatóaknát és a Miklós Lili-emlékpadot. Letérve a K-ről, a S/S+ jelzésen folytattuk utunkat lefelé ereszkedve a csúszós-köves meredek szakaszon. A mohával tarkított kidőlt fák látványa tette még érdekesebbé az erdőt. Az egyre keskenyedő erdei ösvényen közelítettük meg az Ördög-hegyi kilátópontot, ahol hosszabb pihenőt tartva fogyasztottuk el ebédünket és élveztük a napsütést és a csodás kilátást a környező hegyekre.


Később elindultunk a Remete-barlang felé egy igen kanyargós, változatos ösvényen. A barlanghoz érve csodás kilátás nyílt a Duna túlsó partján elterülő Dömösre. Pihenésképpen itt is sokat időztünk és mikor kellőképpen kifotóztuk magunkat visszaindultunk a Szent Mihály-hegy felé. Egy ponton a csapat úgy döntött letérünk a S jelzett útról, spórolva az időn másfél órát és elindultunk a Szent Mihály hegynek felfelé. Túránk itt lett igazán méltó "vadregényes" jelzőjére. Borzasztó kemény, meredek szakasz volt: csúszós kövek nehezítették a feljutást, ahogy egyre haladtunk fölfelé. A magaslatra érve megpihentünk, majd folytattuk a túrát a Szent Mihály-nyeregre. Ismét elhaladtunk a Lili-pihenőhely illetve a már érintett kutatóakna mellett és a K jelzésen haladtunk az Ürmös-rét felé. Ezen az útszakaszon még több hunyor volt fellelhető tájékozott túratársunk legnagyobb örömére.


A Julianus barát toronyhoz érve gyönyörű kilátást kaptunk a Visegrádi-hegységre a várral és a Duna-kanyarra. Ez volt a túránk csúcspontja. A kilátótornyot elhagyva a K jelzést követtük egészen a K+ jelzésig, mely egy kis erdei csapáson vezetett el Zebegényig. Itt a vasútállomással ellentétesen közeledtünk a Rétesházhoz - jutalmunk reményében -, de nagy sajnálatunkra zárva találtuk. Ezután a vasútállomás közelében tértünk be egy cukrászdába ki kávé, ki egy szelet sütemény elfogyasztására.

Ez volt az első "ilyen" túrám, de minden bizonnyal nem az utolsó. Köszönet a túraszervezőnek, Tamásnak, hogy elkalauzolt a Börzsönynek ezen részére! Köszönöm a résztvevő túratársaknak! Szép élménnyel lettem gazdagabb!

Még több fotó az alábbi linken található:
2014.03.10., Börzsöny

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése