2013. május 4.

Mesztegnyő - Kak 10 (majdnem 25)


Május 1. Már régóta vártuk ezt a napot, és nem csak azért mert nem kell dolgozni, hanem mert végre eljött a Mesztegnyői Kisvasút Napja és vele együtt egy remek teljesítménytúra is. Mivel alig 12 kilométerre lakom Mesztegnyőtől, nem kellett korán kelnünk, hogy az elsők között indulhassunk a túrán. A választható két táv (10 és 25 km) közül a hosszabbikat választottuk, és a rövid nevezés és a jelképes nevezési díj (200 Ft) befizetése után útnak is indultunk. A túra részletei a kép alatt.


A starthely a kisvasút végállomásánál volt, a rövidtávot választók onnan kisvasúttal utaztak gyalogos starthelyükre, a hosszabb távon indulóknak pedig a sínpár mellett gyalog kellett haladni. Úgy indultunk el, hogy nem sokkal utánunk jött egy szerelvény is - még szerény létszámmal, - remek alkalmat nyújtva fotózásra. Kilométereken át kanyarogtunk a sínek mentén, közben megállva egy kis játék miatt.

Mesztegnyői erdei vasút

A két virtuális pontját még a túrán való elindulás előtt felkerestük, így már csak ez a hagyományos láda volt hátra. Előttünk és utánunk sem volt senki látóhatáron, nyugodtan kutakodhattunk a rejtek után. Szomorúan tapasztaltuk, hogy naplófüzetet nem tartalmazott a ládika, de az ajándékok között bőségesen kutakodhattunk. Jegyzetfüzetem nem volt nálam, különben helyeztem volna bele pár lapot ideiglenes naplónak.

A rejtekhely közvetlenül a Búsvári-halastó mellett helyezkedett el, így továbbhaladás után rögtön volt miben gyönyörködni. Ezen a szakaszon csak a keskeny vasúti töltésen lehetett haladni, ezért félre kellett állnunk a visszafelé elhaladó szerelvény miatt. A tavacskát elhagyva már a sínek mellett haladunk és sorra elkerülve az egyes megállóhelyeket és elágazásokat, haladtunk az első ellenőrzőpont, Felsőkak végállomáshoz. Közben több, nálunk gyorsabban haladó sporttárs előzött meg bennünket. Közeledve a ponthoz - hosszas vívódás után, - úgy döntöttünk, hogy Zsu egészségügyi problémái miatt feladjuk a hosszabb távot és átnevezünk a rövidebbre.

A megállóhelyhez érve fel is hívtam a szervezőket, hogy mi a lehetőségeink, akik készségesen jóváhagyták a terveinket, tehát az ellenőrzőponttól a rövidebb távon folytattuk a túrát. Kicsivel így többet mentünk ugyan, mint akik eleve a rövidtávon indultak, de legalább előbb visszaértünk a célba. Felírtuk az igazolófüzetbe a kért adatot, majd elindultunk. A pont után nem sokkal észak felé fordultunk, majd nagyjából két kilométer után elértünk a Háromház-fogadóhoz, majd újabb egy kilométer után a következő ellenőrzőponthoz értünk. Ez már őrzött pont volt, melyen egy kis matricát kaptunk az igazolófüzetünkbe. A pont után gyakorlatilag már csak egyenesen - a sárga sáv jelzést követve, - haladtunk vissza a start/cél felé. Közben sikerült lencsevégre kapnom egy őzet, és bár ráközelíteni már nem volt időm, szép kép lett belőle.

Beérve a célba meglepődve tapasztaltuk, hogy mi vagyunk az első célba érkezők. Ilyen még nem fordult elő rövid teljesítménytúrázós pályafutásunk során. Gratuláció mellé megkaptuk a teljesítésért járó oklevelet és kitűzőt, melyet azóta büszkén helyeztem a gyűjteményembe.

Röviden ennyi a Mesztegnyő - Kak teljesítménytúra az én szemszögemből, sajnos nem teljesen úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de legalább részt vehettünk rajta. Jövőre, bár más terveink vannak, de ide mindenképp vissza szeretnénk jönni. A túra közben ellátás nem volt, de az ilyen minimális nevezési díj fejében ez nem is elvárható. A szervezés és lebonyolítás olajozottan ment és az útvonal is nagyon tetszett, köszönet érte a szervezőknek. Az apró fiaskó ellenére nagyon jól éreztük magunkat.

A túra közben készült képek itt megtekinthetőek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése